a kopaszi gáton

Nanna, Mimi és Papa

Mi vagyunk a kis család. Hogy a Nanna én vagyok még annyira nem tiszta de ha hallom hogy Anna én mondom Nanna.
A Mimi a mama, papa pedig papa, de hat az az első szavam volt vagy 6 hónappal ezelőtt.

Mostanra igen bő szókinccsel rendelkezem.
tudok egy két nevet, a kutya neve Artur( Taatuu), a játszón van Dorka és Timi és Lili , egy néger kislány Vanda és a tesója Milan, de tudom a papa nevét is mondani, Aleko.
Tudom hogy a nagy víz neve Duna
Köszönök mindig mindenkinek szia( ia)
És még egy néhány szó, amit megállás nélkül, mindig mindehol mondok:
auto( tato), metró, repülő( epülö), motor(toto), busz, traktor, bringa, hajó(hahó)
haja, szem, orra, keze, lába, cici, punci, köldök
bácsi, néni, kislány, kisfiú, gyerekek, baba
cipő, csizma, póló, sapka
árnyék, fény, lyuk, szép
kérem, tessék, jó, igen , nem, tetszik, kukk, kukucs
kék, lila,
víz, vödör, lapát, labda, kosár, kocka, gereblye, fázik
lámpa, gyertya, kuka, kód, sisak, torta, darts, párna, eldőlt, kiszáll, maci, tejci, kanál, bili, helyére, oda, teteje, tészta, kulcs, kenyér, dinnye, eper, alma, körte, gomba, csap,óra

Ezek mind olyan szavak mait ha nem hallok is tudom hogy az az, és általában mások is megértik nem csak mimi.
De ezen kiívü is megállás nélkül beszélek csak sajnos sokszor Mimi sem érti, ilyenkor elmondom sokszor ő meg tippel épp mire gondolok:)

Riadalom

Néha csinálok hajmeresztő dolgokat,ezt már MImiék is megszokták, de a tegnapi extrémül az volt.
Délutáni alvás idő volt, mama szépen berakott a kiságyba mint mindig de nekem nem jött álom a szememre. Először a kislámpa kapcsolóját fedeztem fel, de miután Mimi észrevette és mondta nem szabad más után kellett néznem , sikerült is elérnem a furulyát, sőt bele is fújtam. De ezt is elvette a mami tőlem.
Így elcsitultam kicsit( mama azt is hitte elaludtam) de a következő pillanatban már a kiságyon kívül a földön találtam magam nagy sírás közepette.
Hogy hogy történt? NEm tudom, senki sem tudja, hisz elég magas a rács. Mindenesetre nagyot koppant és nagyon fájt, a mami pedig nagyon megijedt. Papa is hazatekert a munkahelyéről azonnal és kis tanakodás után a közeli gyermeksebészetre vittek el.
Én nagyon álmos voltam hisz épp aludnom kellett volna, de a doktorbácsi tapogatott , meg nézegetett sőt elküldött hogy fotózzák le a fejem.
Ott sok sok várakozás, majd óriási visítás sivítás, a papa is alig bírt lefogni.
De meglett és nem mutatott törést, repedést, így a doktorbácsi hazaengedett.
A nap sajnos nem zárult "ennyivel" kis alvás után az esti játszózás alatt sikerült arcra esnem, a szám felszakadt az orrom , homlokom bibis lett.
Hét úgy látszik ez nem az én napom volt.
De szüleimé sem.
Mimi szépen megkért ilyent ne csináljak többet mert a maradék haja is kihullik.....

De hát én nem direkt csináltam!!!!!!!!!!!!!

És mama szívéről is nagy kő esett le hogy nem lett bajom!