10 hónaposan

Ma lettem 10 hónapos( hogy szalad az idő), így kicsit tisztázzuk a fizikális és egyéb adottságaimat.
Kb 7,5 kg vagyok és 73 cm
A kedvenc elfoglaltságom le fel járkálni egyedül, mindenhol.
A metrón, villamoson, játszótéren mindenkinek integetek-még azoknak is akik nem integetnek vissza-,
Kedvenc ételem az uborka, amit ha kicsenek a hűtőből, addig eszem míg el nem veszik tőlem.
Kedvenc játékom a babám, és a törpök.
Amit tudok még: a kutya azt mondja vau vau( ezt minden alkalommal ha kutyát látok jó hangosan kiabálom) , a malac röfög( én nem tudok ezért egyéb hangot adok ki), igent intek a fejemmel, nemet a kezemmel, nyelvemmel mutatom hogy lefetyeli a cica a tejet, mondom mama, baba( csak valahogy sokszor a mama jut eszembe akkor is ha a babával játszok), enni inni kérek cuppogással, ha valami mást kérek nyújtom akezem ha nem veszik észre kiabálok.
Igen akaratos sokszor hisztis kislány vagyok, de vendégségben jól szoktam vislekedni. szeretem a gyerekeket, és mindenkit( kivéve a bácsikat, főleg a nagypapáimat, és a keresztpapámat. Őket is nagyon szeretm, csak rámjön a sírhatnék ha látom őket), mindenkire mosolygok, főleg mert olyan szépeket mondank rám:)
Egy energiabomba vagyok, jól lefáraztom a szüleimet, de ők pomt így szeretnek.
A papával nagyon jó délutánjaink szoktak lenni, biciklivel elmegyünk e e -zni( hinta) , meg csúzdázni....
A mamával pedig igen sok helyre járunk, de ha itthon maradunk is mindent együtt csinálunk: én adom a ruhát , ő kiteríti, én elsyórom a morzsát ő összeporszívózza.....
Még csak 10 hónapot éltem de abban már most biztos vagyok, az élet szép:)

Érdekesség

MA egy olyan helyen jártam, ahol még sosem. A hely neve: MTA Pszichológiai Kutatóintézet Fejlődéslélektani Osztály. A mamával mentünk el oda, hogy segítsük a nénik és bácsik munkáját, akik különböző kisérleteket végeznek.
Most 10 hónapos babákat vártak( én épp ma lettem annyi)egy kis játékra.
Két feladat volt csak. Először egy kis játékot kellett megnéznem ahol ajtók nyíltak ki. Sajnos sötét volt, és egy helyben is kellett ülni, így ezt pillanatokon belül meguntam. A mama sem segíthetett rajtam mert ő nem is látott semmit, nagy szemüveget adtak rá.
De végül a néni azt mondta jól csináltam mert bár nem akartam egy helyben megülni, de az ajtókat jól megfigyeltem.
Utána sajnos megint ülős játék jött, de jóval izgalmasabb. A bácsi eldugott egy játékot a doboz alá és nekem ki kellett találnom hova dugta. Juszt se mutattam meg, pedig tudtam ám:)De a bácsi rajta kapott és mondta hogy bár a dobozt nem emeltem fel vagy mutattam rá, de a szemem a jó doboznál járt.
szóval a végén megdicsért és adott nekem emlékbe egy kis macikát. És megbeszéltük megyünk máskor is.

Ma történt még sok jó dolog is: megérkezett az új ülésem, ami szuper kényelmes, jót játszottam a játszótéren és ügyesen nem vettem a kavicsot a számba...
De történt rossz is: egész nap nem akartam enni( nem is ettem hiába kínált a mama bármivel), köpködtem és még mindemellé a papa sem jött haza lefekvésig, mert fotózni ment egy divatbemutatóra.
Próbáltam megigérni a mamámnak hogy holnap enni fogok és nem köpködök( bólogattam nagyokat)majd nagyon igyekszem megtartani!

Nincs lehetetlen