2009. március 29., vasárnap

Világlátó

Ott kezdem, ahol abba hagytam.
Vasárnap a várba mentünk, a mama vitt mei taiban, hol elöl, hol hátul, de sétáltam is, kergettem a galambokat, és jót aludtam.


Hétfőn itthon voltunk, kedden tornázni mentünk, ami igen tetszett! Eleinte le föl mászkáltam, játszottam míg a mami és a nénik tornáztak, majd a többi babával együtt mi következtünk, énekeltünk, átmozgattuk mindenünk.
Hazafele bevásároltunk, délután főztünk.

Szerdán nem lehetett használni a lefolyót, így elmentünk itthonról, az ikeában ebédeltünk, majd mentünk a könyvtárba és onnan a papa elé, mert utána meglátogattuk a papa egyik nagynénjét, aki igen kedves volt vele, perecet is kaptam tőle.
Csütörtökön Éváékhoz mentünk látogatóba, és olyan jól éreztük magunkat, hogy estig maradtunk. Sokat játszottunk Barbival, csuda klassz játékai vannak. Évától kaptam szép zoknit és finom hammat. És mivel ő halat főzött ebédre így megkostoltam és nagyon ízlett pedig spenóttal volt ami nem a kedvencem. Igaz a cica nem tetszett annyira, de a sok kislabda és a síró baba annal inkább.
Nagy séta után tértünk haza. Ez is egy szuper nap volt!
Pénteken a mama egyik barátnőjéhez mentünk, akinek baba van a pocijában. Kicsit kalandos volt az utunk, de odataláltunk és nagyon jól éreztük magunkat! Mamáék beszélgettem én pedig játszottam Zsebi játékaival. Volt ott egy kis bébi taxi is, hát rögtön kaptam az alkalmon és elindultam vele:) Fél kézzel kapaszkottam a támlába és mentem, mamáék csak némán bámultak és nagyon megdicsértek, pedig nem volt nagy kunszt:)
HAzafele nagybevásároltunk, papával találkoztunk úgy jöttünk haza.
De sajna az este már nem volt ilyen szuper, mama elment tornázni és én nagyon hiányoltam őt, így hosszassan sírtam mire a papa végre meg tudott nyugtatni.
De hazajött a mama, és minden szuper lett újra!
Hát ez volt az én igen mozgalmas hetem sok élménnyel, játékkal és sétával!
így állok egyedül

3 megjegyzés:

mayertimi írta...

Sziasztok Lányok!

Nagyon ügyesen áll ... szinte már megy Anna. HIHETETLEN!
Csak ámulok és bámulok milyen ügyes a csajszika :-)

Blankám is próbálkozik a kapaszkodás nélküli állással :-) Kapaszkodó lépkedéssel, de én egyáltalán nem örülök neki. Amíg csak lehet másszon. Így is egyfolytában figyelni kell mit csinál, mert pillanatok alatt körbemássza a lakást. Gondolom Anna is :-)))))))
Szóval, úgy vagyok vele, még ráér, hiszen jövőhéten 9 hónapos lesz. Ha 10-11 hónapos korban elindul én teljesen megleszek elégedve.

Unknown írta...

Hidd el en is boldog lennek ha nem allna es menne allandoan, derekam leszakad, es semmit nem igen lehet tole csinalni, mert jon felall, lepeget, ram meg a szivnfarktus jon, mert mindenutt ezt csinalja, vigeckedik....maszni olyan iramba maszik hogy en nem tudnek ugy. Neha en is errre gondolokmilyen jo lenne, ha normalis utembe fejlodott volna nem pedig ilyen turboval, de el kell fogadnom hogy o ilyen, ugy erzem ha nem elegitem ki a mozgasigenyet akkor artok neki, igy hagyom hadd alljon( szinte egesz nap ugy jatszik)setalgasson....
Blanka is ugyes, es tenyleg addig jo mig inkabb csak maszik, de hat minden korszakban a nehezseg mellett ott a sok szpeseg:)

Puszik NEktek

mayertimi írta...

Ebben teljesen igazad van, ha a gyerek magától akar állni (vagy bármit csinálni) hát álljon. Szerintem nem is azzal van a gond. Hanem azzal, ha a szülők direkt csináltatnak valamit a gyerekkel. Én mindig azt vallottam, hogy magától tanuljon meg mindent, hogyan kell csinálni. Ha tudja hogyan állt fel, akkor tudni is fogja hogyan kell "óvatosan" seggreülni :-) De ha odaállítom egy asztalhoz, fogalma sincs, hogyan került oda, így nem is tud jó megoldást találni az esésre. Nálunk a legújabb, hogy a pillekönnyű puffunkba kapaszkodva feláll majd 3-at bukfencezik puffostúl, mert az elcsúszik a parkettán. Én majd szívinfarktust kapok, ő meg nem is sír. Sőt felpattan és kezdi előlről. Kész agyrém :-))))

Egyébként minden gyerek más, van aki lassabban fejlődik van aki gyorsabban. Nekünk a hétvégén annyian mondták, hogy juj de ügyes Blanka milyen jól tartja magát :-)) Halálra röhögtem magam, tartja magát, látnád mit csinál napközben :-)) és mondta az ismerősöm, hogy a nővére kisfia 1 éves kora után tanult csak meg járni. Szóval tényleg változó.
Puszi nektek is!